Media, News, Publishing

Уже в начале 20 века люди поняли, что подводная лодка становится самым опасным оружием в мире. С каждым десятилетием морская техника развивалась и совершенствовалась. Страшно представить, на что способны современные подводные лодки. Об этом мой пост сегодня.

Впервые данный вид военной техники стала применять Германия во время Первой мировой войны. Доктор Шоттлендер разработал подводную лодку с целью исследования. Но война распорядилась судьбой изобретения по-другому. Немецкие силы атаковали побережье Франции на севере. Противники были повержены, так как не знали о существовании данного вида оружия.

Итак, в сегодняшней статье список наиболее легендарных подводных лодок, которые когда-либо существовали (и существуют) в мире.

1. «Лос-Анджелес». Мы выдвинули ее на первое место, так как она считается основой военно-морского флота США и имеет самый большой запас *долговечности” ядерного двигателя по сравнению с АПЛ других стран.

Основной задачей подводной лодки данного типа является сбор информации о местонахождении противника.

«Лос-Анджелес» (англ. Los Angeles), классификации США “Hunter Killer” (охотник-убийца) — 688 серия многоцелевых атомных подводных лодок ВМС США. Всего было построено 62 лодки этого типа. Первая АПЛ серии вступила в строй 13 ноября 1976 года, последняя (USS «Cheyennе») — 13 сентября 1996 года. Корабли строились компаниями «Ньюпорт Ньюс Шипбилдинг» (Newport News Shipbuilding) и «Дженерал Дайнемикс Электрик Боут Дивижн» (General Dynamics Electric Boat Division).

АПЛ «Лос-Анджелес» оборудованы водо-водяными реакторами GE PWR S6G, мощностью 26 МВт, разработки Дженерал Электрик. Имеется вспомогательный двигатель мощностью 242 кВт. Срок службы топливных элементов реактора 13 лет — значительно превышает срок службы реакторов АПЛ разработок других стран (примерно 6—7 лет).

2. «Рюби».

Подводные лодки типа «Рюби» (фр. «Rubis») — серия из шести французских многоцелевых атомных подводных лодок, построенных в 1976—1993 годах. Лодки класса «Рюби» являются самыми маленькими, но самыми быстрыми, состоящими на вооружении атомными подводными лодками в мире.

Данный класс подводных лодок считался самым неопытным и трудноуправляемым в истории. Так что, к сожалению, изобретение не оправдало надежд инженеров и проектировщиков.

Небольшие размеры лодки обусловили создание реактора уменьшенной мощности, что позволило использовать естественную циркуляцию теплоносителя первого контура почти на всех режимах работы.

Таким образом, была повышена надёжность энергетической установки, а отсутствие шума насосов благоприятно сказалось на акустической скрытности лодки.

Уже в 1993 году случилась первая авария на подводной лодке, а год спустя на судне случилась масштабная авария. По официальным данным, на «Рюби» погибло десять человек.

Mivel nagyon gazdag ember lett, 1871-ben elkezdte feltárni a Hissarlik-dombot Kis-Ázsia északnyugati részén, és az ókori Trója helyeként azonosította. Ugyanakkor Schliemannt a versben adott Priamosz városleírásai vezérelték. Szerencse várt rá: a domb rejtette a romokat, és nem egy, hanem akár kilenc városi települést, amelyek legalább húsz évszázadon át - két-három évezredig - váltották egymást.

Schliemann a második rétegben elhelyezkedő településen alulról ismerte fel a versben leírt Tróját. Véleménye szerint itt találta a Skeian kaput, a tornyot, ahonnan Elena és a trójai vének nézték a csatákat, Priam palotáját és még kincseket is - „Priam kincsét”: csodálatos arany és ezüst ékszereket.

Ezután a vers utasításait követve Heinrich Schliemann régészeti feltárásokat végzett az "aranyban bővelkedő" Mükénében. Az egyik ott feltárt királyi sírban - Schliemann számára nem volt kétséges - Agamemnon és társai aranydíszekkel teleszórt maradványai; Agamemnon arcát aranyszínű maszk borította. A rengeteg és gazdag temetési felajánlás között hatalmas hősökhöz méltó, csodálatos fegyvereket fedeztek fel.

Heinrich Schliemann felfedezései sokkolták a világ közösségét. Nem volt kétséges, hogy Homérosz verse valós eseményekről és azok valódi hőseiről tartalmaz információkat. A mítoszok nem hazudnak, a távoli múlt igazságát tartalmazzák. Schliemann sikere sok régészt megihletett. Az angol Arthur Evans Kréta szigetére ment, hogy megkeresse a mitikus Minosz király lakhelyét, és ott találta a Minotaurusz gyönyörű palotáját. 1939-ben Karl Blegen amerikai régész felfedezte a "homokos" Pylost, a bölcs öreg Nestor élőhelyét a Peloponnészosz nyugati partján. A vers földrajzi jelzéseinek helyessége ismét diadalmaskodott. De egy furcsa dolog: megszaporodtak a felfedezések, és egyre érthetetlenebbé vált a helyzet a trójai háborúval és magával a Trójával. Schliemann már az ásatások során kezdett némi szorongást tapasztalni. Amikor a hivatásos régészek a Hissarlik-hegyhez és Mükéneihez érkeztek, megállapították, hogy a város, amelyet Schliemann Trója számára vett, ezer évvel a trójai háború előtt létezett. A mükénéi sírokban olyan emberek maradványait őrizték, akik több évszázaddal korábban éltek, mint a vers hősei. Az első lelkesedés és izgalom után egy újabb, még nagyobb megrázkódtatás következett. Kiderült, hogy Schliemann egy új világot fedezett fel, egy addig ismeretlen civilizációt, amelyről még az ókori görögök sem tudtak semmit. Ez a világ teljesen más volt, mint amiről a mítoszok és a hőseposzok meséltek.

A mitológiai alapba vetett feltétlen bizalmat elutasítva egyes történészek továbbra is úgy vélik, hogy még mindig lehet belőle igazságszemcséket kinyerni. Hiszen a vers szerzője valóban ismerte az akháj Görögország legfontosabb politikai központjainak elhelyezkedését a Kr. e. 2. évezredben. A versben leírt hétköznapi és katonai valóságok közül sok részletesen egybeesik a régészeti leletekkel. Például a Schliemann által Mükénében talált "Nestor csésze"; „vaddisznófogakból készült sisak”, amely – ahogy az Iliászban mondják – Merion krétai hősé volt; egy toronyszerű pajzs, amely a hős egész testét beborította; végül harci szekerek, amelyeket a klasszikus Görögország nem ismert. Ez azt jelenti, hogy a nép szájhagyományában a régmúlt idők, események emlékét megőrizték, a versek megörökítették. Nyilvánvalóan a jólétet elérve, a 13-12. század fordulóján. IDŐSZÁMÍTÁSUNK ELŐTT. az akháj görögök államai egyesített erőikkel igyekeztek nagy katonai expedíciókat indítani Kis-Ázsia vidékére. Ezek egyike Trója ostroma volt. Az akhájok nem tudták szilárdan megszilárdítani befolyásukat a Troad régióban, még Tróját sem pusztították el. Saját világukat a barbár invázió fenyegette, és a biztonságra kellett gondolniuk, nem a hódításra.

A szkeptikusok azonban azzal érvelnek, hogy ezek a példák nem bizonyítanak semmit. A mükénéi kultúra valósága, amely az akháj Görögország kultúrájának részét képezte, egy távoli és a költő számára teljesen ismeretlen korszak visszhangjaként van jelen a versekben. Fogalma sincs, hogyan működtek a harci szekerek, a mükénéi Görögország korának csatáinak fő ütőereje. A szerző számára ez csak egy jármű: a hős szekéren felhajt a harc helyszínére, majd gyalog harcol. Az „Odüsszeia” című versben a királyi paloták leírása azt mutatja, hogy a szerző semmit sem tud sem a vízellátásról, sem a mükénéi paloták falait díszítő freskókról, sem az akháj kultúra halálával eltűnt írásokról. Az epikus versek létrejöttét négy-öt évszázad választja el a valós eseményektől. Addig az Aed énekesek nemzedékről nemzedékre adták tovább a trójai háborúról szóló legendákat szóban. Minden mesemondó és minden új generáció hozzájárult ahhoz, hogy megértsék a hősök eseményeit és cselekedeteit. Így felhalmozódtak a hibák, új cselekményrészletek jelentek meg, jelentősen torzítva az eredeti jelentést. Egy-egy esemény, másokat magába szívva és költői "részleteket" szerezve, fokozatosan az akháj görögök grandiózus hadjáratává válhat Trója ellen, ami soha nem történhetett volna meg. Sőt, a Hissar-lak dombján előkerült régészeti leletek sem bizonyítják, hogy a talált település pontosan Trója.

Путеводители

Новости

Igaz, lehetetlen tagadni Trója városának létezését valahol Kis-Ázsia északnyugati régiójában. A hettita királyok archívumából származó dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a hettiták Trója városát és Ilion városát is ismerték (a "Truis" és a "Vilus" hettita változatában), de nyilvánvalóan két különböző városként, amelyek a szomszédságban helyezkedtek el. , és nem egy kettős cím alatt, mint egy versben. A hettiták ismerték Ahkhiyava országát is, egy hatalmas államot, amellyel e városok feletti uralomért versengtek. A tudósok úgy vélik, hogy Ahkhiyava az akhájok országa, de még nem világos, hol található. Talán ez Kis-Ázsia nyugati része, vagy a hozzá legközelebb eső szigetek, vagy az egész Balkán Görögország. Volt egy konfliktus a hettita állam és Ahkhiyava között Ilion városa miatt, de békésen rendezték. A hettita dokumentumok nem beszélnek az akhájok és Trója közötti nagyszabású katonai összecsapásról.

Milyen következtetést vonhatunk le a hettita királyok archívumából származó adatok és a Trója elleni hadjáratról szóló költői elbeszélés összehasonlításával? Némi kapcsolat nyomon követhető köztük, de nagyon homályos, mivel nincsenek pontos egyezések. Nyilvánvalóan a vers alapjául szolgáló szóbeli népművészetben különböző idők eseményei tömörültek össze: az akháj görögök kudarcos kísérlete a Tróda vidékének leigázására (ez az akháj hősök tragikus sorsán keresztül követhető nyomon Trója elfoglalása után) valamint Ilion és Trója városának halála a "tenger népei" nevű invázió következtében, amely a XII. század végén a Földközi-tenger egész ókori világát megrázta. IDŐSZÁMÍTÁSUNK ELŐTT.

Media, News, Publishing

вторник, 26 марта 2019 г.

Pàgines Grogues

суббота, 23 марта 2019 г.

Легендарные подводные лодки стран мира

пятница, 22 марта 2019 г.

Google LLC

Путеводители

Новости

Блоги

вторник, 26 марта 2019 г.

Pàgines Grogues

суббота, 23 марта 2019 г.

Легендарные подводные лодки стран мира

пятница, 22 марта 2019 г.

Google LLC

Путеводители

Новости

Блоги

вторник, 26 марта 2019 г.

суббота, 23 марта 2019 г.

пятница, 22 марта 2019 г.